Szintén ezek a pajzsok mögé helyezték el a számszeríjászokat és puskásokat. Beljebb a könnyûgyalogosok
várakoztak és idõnként innen törtek ki, majd veszély esetén
a vértesek mögé vonultak vissza. A nehézlovasság a gyalogság mellett
foglalt helyet kétoldalt. A könnyûlovasság, vagyis a huszárok
pedig ezek mellett, hogy gyorsan tudjanak mozogni, és a villámszerû
rajtacsapások után ide vonultak vissza. A sereg szélén pedig az
ágyúk helyezkedtek el a
harci szekerekkel kombinálva. Bizonyos következtetések alapján ezeket
nem csak védekezésre használták, hiszen nagyszámú huszita-utódok
is alkották a sereget. Ezekbõl a szekerekbõl szintén
huszita mintára hatalmas kört alkotva szekérvárat hoztak létre táborozáskor.
Ezeken belül állították fel a sérülékeny lakósátrakat. A szekereket
megtûzdelték
puskásokkal,
szálfegyveresekkel, közéjük ágyúkat állítottak, vagy összeláncolták
õket, hogy ne lehessen ezek hirtelen megbontásával betörni a táborba.
Végül e sereggel sikerült megakadályoznia a törökök beözönlését
Európába, illetve háborút nyert Cseh- és Lengyel földön, és még
Bécset is sikerült bevennie! Sajnos utóbbi hõstette után
váratlanul és gyanús körülmények között 1490 tavaszán elhunyt. A
cél- és zsold nélkül maradt sereg hamarosan fosztogatásra, rablásra
kényszerült. Ezt az ország vezetõi nem tûrhették, ezért
elõször feloszlatták, majd Mátyás egyik legendás vezérével,
Kinizsi Pállal szétverették. Így ért véget a Fekete sereg diadalútja.
Egyes feltételezések szerint nevét is innen kapta utólag, miszerint
fekete szalagot hordtak a katonák a királyukat gyászolván. Mások
szerint valamelyik hadnagyukról, vagy éppen a korban divatos feketített páncélzatról.
